HYUSPRE projekt
A Kormány által elfogadott 2021. május 23-án megjelent „Nemzeti
Hidrogén Stratégia 2030” szerint 2030-ig meg kell vizsgálni a hazai földgáz
tároló rétegeket annak felmérésére, hogy milyen mértékben alkalmasak hidrogén
vagy hidrogénnel kevert földgáz tárolására. Ennek felülvizsgálatára a hazai
gyakorlatban nincs kialakított eljárás, így lehetőség és kutatói tapasztalat sem
a tároló réteg hidrogén állóságának vizsgálatára.
A hidrogéntárolás porózus kőzetben okozta kihívások kezelése uniós
szinten is felmerült a Fuel Cells and Hydrogen Joint Undertaking, mint támogató
(„Támogató”) által kiírt pályázati felhívás útján, amelyre a Magyar
Földgáztároló Zártkörűen Működő Részvénytársaság („Magyar Földgáztároló Zrt.”,
vagy „MFGT”, vagy „Társaság”) meghívásos módon csatlakozási felkérést kapott a
konzorciumot vezető TNO projektirodától. A Támogató egy, - az Európai Bizottság
részvételével működő - köz- és magánegyüttműködés (PPP), amely célul tűzte ki
az üzemanyagcella és hidrogén technológiák kutatás-fejlesztésének elősegítését
Európában a karbonsemlegesség elérése jegyében. A Támogató által kiírt pályázathoz
összesen 16 szervezet csatlakozott: a konzorciumot vezető TNO (hollandiai
székhelyű) projektiroda, az MFGT-n kívül 8 ipari szereplő (Centrica, EBN,
NAFTA, RAG, Shell, SNAM, EQUINOR, NEPTUNE), 4 kutatóintézet (TNO, Energy
Institute Linz, Fondazione Bruno Kessler, FZ Jülich) és 3 felsőoktatási
intézmény (University of Edinburgh, Clausthal University, Wageningen
University).
Célok:
A porózus tároló rétegekben:
- A hidrogén okozta geokémiai, mikrobiológiai, áramlástani folyamatainak vizsgálati módszereit,
- a hidrogén visszatermelhetőségének és hidrogénveszteség mértékének meghatározását célzó,
- a tároló rétegek esetleges elváltozását és a gázkutak integritását vizsgáló módszertant kifejleszteni.
- A hidrogén tárolóvá való átalakítás költségbecslése, valamint a potenciális üzleti lehetőségek feltérképezése.
- Kijelölni azokat a földalatti gáztárolókat, ahol demonstrációs jelleggel hosszútávon hidrogén és hidrogénnel dúsított földgáz tárolási projekteket célszerű elindítani hozzásegítve egy külső EU finanszírozást is elérve.
- A kutatási-fejlesztési projekt eredményeként a TLR 3 szintet (labor körülmények között működő technológia) TLR 5-ös szintre emelni (hidrogéntárolás validációja porózus kőzetekben ipari körülmények között).
Megvalósítás:
A kutatási program végrehajtása 7 munkacsoportban, párhuzamosan
történik a következő feladatmegosztással:
- Hidrogén termelés, felhasználás és tárolás
vizsgálata az ipari szereplők esetében
- Geokémiai reakciók feltérképezése a
rezervoárban
- Mikrobiológiai aktivitás a rétegben
- A hidrogén áramlástani vizsgálatok
elvégzésére a rétegben
- A kútszerkezetek és kőzetek (fedő és tároló)
tartósságának és integritásának vizsgálata
- Az előzőekben alapuló integrált kompozíciós
modellezés a hidrogén tárolási alkalmasság értékelésére
- Technikai-gazdasági értékelések és Roadmap
elkészítése
Várható eredmények:
- Akvamarin projekt kiegészítése a felszín alatti tárolási folyamatainkra
- Hidrogén nemzetközi benchmarking rendszer kialakítása
- További EU és hazai pályázati források bevonására sor kerülhet a kialakított együttműködéssel
- A hazai és EU-s hidrogén stratégia kialakításában, demonstrációs és K+F projektek indításában vezető szerep betöltése hosszú távon
- Hosszú távú K+F együttműködések
- Hozzáférés nemzetközi laboratóriumokhoz
- Új szénhidrogén mező értékelési keretrendszer kiépítése
- Szakmai tapasztalat növelése innovatív technológiák figyelembe vételével
- Innovatív energetikai rendszer modellezési eljárások
A kapott eredmények nagymértékben hozzájárulhatnak az MFGT által üzemeltetett tárolókban történő hidrogén tárolás lehetőségeinek feltérképezéséhez. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a projekt és az MFGT által vezetett Akvamarin projekt szervesen kiegészítik egymást, mivel az Akvamarin a tárolói infrastruktúrát vizsgálja és készíti fel a hidrogén megjelenésére a magyar földgázinfrastruktúrában, addig ez a projekt a tárolói rétegekkel kapcsolatban teszi ugyanezt.